Kezdőoldal    Hévíz    Szobák    Foglalás    Vendégkönyv    Elérhetőségek    Árak    Akciók    Galéria    Hírek    


Hévíz bemutatása. 


Hévizi tóHévíz Magyarország leghíresebb gyógyüdülőhelye, Európa szerte ismert. A tó Európa legnagyobb melegvízű tava. Vízfelülete körülbelül 47 500 négyzetméter, és mintegy 36 méter mély h?forrásból nyeri 34-35 C fokos vízét. A gyógyvíz hőmérséklete nyáron eléri a 33-34 C fokot, és a hideg, téli időszakban sem esik 23-26 C fok alá. Ezáltal egész évben lehetőség nyílik a fürdőzésre, amit a tó közepén található fűtött, üveg fürdőház is segít.

Egy kis történelem

Hévíz neve elsőként egy XIV. századi oklevélben fordul el?, ahol Hosszúsár néven feljegyeztek egy mocsarat, amelyet a tóból szabadon kiömlő meleg víz táplált. A hévíz név a nyelvészek szerint „folyó, meleg forrást” jelent, és akkoriban a kifejezést ilyen jelentésben használták. Ebből a korból nem maradt fenn olyan emlék, amely arra utalna, hogy a tó vizét gyógyításra használták volna, de ennek lehetőségét nem lehet kizárni. Annyi bizonyos, hogy a környéken él?k alkalmi fürdőzés céljából használták a vizet.

Az ismeretlenségből a tó csupán a XVIII. században emelkedett ki, amikor-is Bél Mátyás, az ország legismertebb polihisztora a környéken járva megemlítette élménybeszámolójában. A század végén megszületett Hévízfürdő. A város neve nyomtatásban először 1780-ban jelent meg Windisch Károly Gottlieb német nyelv? munkájában („A magyar királyság geográfiája”). Még ebben a században el?térbe került a gyógyító víz hasznosítása, melynek újra felfedezése és a fürdőhely kiépítése gróf Festetics György érdeme. „A Hetes ház”, amely még ma is áll, 1870-71ben épült. Ennek köszönhetően a fürdőhely egyre inkább országos jelentőségűvé vált. A híres tavirózsák, amelyek ma is f? látványosságai, és jelképe Hévíznek, a XIX. század végén kerültek a tóba.


Hévíz városA XX. századra Hévíz Magyarország legjelentősebb fürdőjévé vált. A tó körül folyamatos építkezések zajlottak, 1926ban kiépült a strandfürdő, és az építkezések kapcsán a magánszoba-kiadás is egyre nagyobb jelentőséghez jutott. 1970ben Hévíz nagyközségi rangot kapott. Az idelátogató vendégek nagyrészt belföldről, és Kelet-Európából érkeztek. Az 1980-as évektől jelentősen kezdett emelkedni a Nyugat-európai vendégek száma is. Meg kell említeni az 1986os évet is, amikor a fedett tófürdő központi faépülete kigyulladt, és nagy része leégett. A teljes felújítás több mint két évig tartott.

Hévíz 1992ben megkapta a városi címet, és a kilencvenes évek közepére egyre több jó minőség? szolgáltatással, rendezvénnyel környezetének turisztikai és kulturális központjává vált, mára pedig Európa egyik legkedveltebb, leglátogatottabb, dinamikusan fejlődő városa.

forrás: heviz.hu.